A koronavírus járvány terjedésének lassítására, pusztításának minimalizálására tett kísérletek közül eddig egyedül a Kínában bevezetett szigorú hatósági karantén hozott eredményeket.[1] Éppen ezért Európa területén ma már szinte minden országban a lakosság személyes érintkezését csökkentő intézkedések kerültek foganatosításra, melyek következtében a hagyományos iskolai nevelést az otthoni digitális oktatás váltotta fel, az embereket a politikusok (döntéshozók) és a befolyásos közéleti szereplők a legfontosabb higiéniai szabályok betartása mellett az otthonukban való tartózkodásra bíztatják, előtérbe kerültek az otthoni munkavégzési formák (home office) sőt egyes országokban kijárási tilalmat is elrendeltek. Ezzel párhuzamosan sorra zárulnak le az államhatárok világszerte.

A vírus okozta pánik és a megelőzést elősegíteni hivatott intézkedések, melyek az emberek szabad mozgását korlátozzák, elsőként a turizmus területén éreztetik majd hatásukat mindenhol a világban, így Pécsett is.

A 2020. évi pécsi költségvetésben a tavalyi évhez viszonyítva 150 %-os bevétel növekedéssel számolt a városba érkező turisták Pécsett töltött vendégéjszakái által befolyó adóbevételek vonatkozásában. Ez számszerűen azt jelenti, hogy a 2019-es költségvetésben szereplő 67 millió Ft idegenforgalmi adóbevétellel szemben a 2020. március 11-én elfogadott költségvetés szerint 100 millió Ft éves adóbevétellel számolt.[2] Ez a számítás lehetett volna reális, hiszen a 2019-ben elfogadott pesszimista költségvetés ellenére 2019. év végéig, idegenforgalmi adóból 103 millió Ft folyt be a városnak, jelentősen túllépve az év eleji várakozásokat. Bár a költségvetés első fordulójának februári tárgyalásakor még messze nem lehetett érzékelni Európában a koronavírus terjedésével együtt érkező gazdasági sokkot, a polgári oldal már ekkor óvatosabb tervezést, tartalékolást javasolt Pécs polgármesterének.[3] 

A járvány miatt kialakuló krízis; a karantén, a beutazási tilalom és a határok lezárása együttesen legjobb esetben is várhatóan legalább 6 hónapra, szinte teljesen útjába állnak a városba irányuló turizmusnak. Ha a járványhelyzet szerencsés esetben a jó idő beálltával, májusban megszűnik és a korlátozó intézkedéseket fel is oldják, a turizmus beindulása váratni fog magára, ráadásul a recesszió nyomán a lakosság világszerte kénytelen felélni tartalékainak egy részét, így borítékolhatóan kevesebben tudnak majd utazásra fordítani az elkövetkező időszakban. Sajnos az előszezont a járvány szinte teljesen lenullázza és várhatóan nagyrészt a főszezont is súlyosan fogja érinteni. Ráadásul nem is a karantén, hanem a már említett globálisan kibontakozó átmeneti válság hatására feltehetően még az őszi-téli hónapokban is a korábbiaknál lényegesen kevesebb turista fog Pécsre érkezni.

Mindez azt jelenti, hogy a turisztikai bevétlek vonatkozásában becslésem szerint a korábban számított 100 millió Ft helyett, mintegy ~ 30 millió Ft bevétellel kell majd számolni a városvezetésnek a költségvetés újratervezésekor.

A turizmus ennyire drasztikus kiesése azonban nem csak a szállásadóhelyek esetében, hanem más ágazatoknál is kiesést eredményez. A vendéglátóhelyek (kávézók, éttermek, büfék, szórakozóhelyek) forgalma nemhogy a 2020. márciusában elfogadott költségvetésben kalkulált növekvő trendet nem lesz képes tartani, de várhatóan töredékét teljesíti majd mindazon bevételmennyiségnek, amely a „normális” hétköznapok alkalmával eddig realizálódott. Így a vendéglátó-ipari vállalkozások vonatkozásukban az iparűzési adóbevételek szinte teljes kiesésével kell számoljon a város – a vészhelyzettől függően - legkorábban nyár közepéig.

Hogy ez összességében mekkora bevételkiesést eredményez majd Pécsnek, azt ma még aligha észlelhetjük, annyi azonban bizonyos, hogy a város 2020. évi költségvetésbe betervezett[4] 2,318 milliárd Forint iparűzési adóbevétel növekedése nem fog megvalósulni.

A turizmus kiesésével az idegenforgalmi adóbevételek, valamint az iparűzési adó csökkenése egész biztosan jelentkező probléma lesz. Ezzel párhuzamosan a kulturális és szabadidős, valamint sport intézmények átmeneti bezárása további problémákat okozhat. A Zsolnay Örökségkezelő Nkft., a Kodály Központ, a Pécsi Nemzeti Színház, a Janus Pannonius Múzeum és a különböző városi fenntartású művészeti kiállító, bemutató terek, valamint a sportlétesítmények működtetését az önkormányzat jelenleg is komoly állami dotáció mellett képes csak ellátni. A 2020. évi költségvetésben Pécs 8.331.108.735 Forint ráfordítást tervezett[5] be ezen intézmények támogatására, melyek jelentős részét így is az állami dotáció révén tudja csak finanszírozni, ugyanis a kulturális és szabadidős programok a legritkább esetben térülnek meg pénzügyileg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmaradó nagyrészt veszteséges programok révén az egyes intézmények akár még spórolhatnának is a városnak, változatlan állami támogatás mellett. Kérdés azonban, hogy a meg nem valósuló programok és a zárva tartó intézmények mellett így is megmarad-e a korábban leegyeztetett állami dotáció, főként a tekintetben, hogy a kialakuló válság kezeléséhez az állam központi szerveinek is pluszforrásokra lesz szüksége.

Ugyanakkor a városi kulturális és szabadidős intézmények bevételeket is eredményeznek a városnak. Példaként a Csorba Győző Könyvtártól éves szinten mintegy 19 millió Ft bevételre, a Pécsi Kulturális Központtól éves szinten 53 millió Ft bevételre, a Janus Pannonius Múzeumtól éves szinten 84,5 millió Ft bevételre számít 2020-ban a város. Bár becslésem szerint e bevételek kb. 60 százalékától az intézmények zárva tartása és a turizmus szünetelése miatt el fog esni a város, mindez aprópénznek számít az állami finanszírozás függvényében, amely semlegesítheti ezen bevételek kiesését.

A város spórolni tud akkor is, ha munkavállalókat bocsát el az egyes intézményekből, véleményem szerint ez azonban felesleges és vállalhatatlan lépés lenne, hiszen a fizetésüktől eleső emberek részben eltűnnének a fogyasztói piacról, ami csak egy újabb recessziós spirált indítana el a városban. Ez a veszély egyébként e drasztikus önkormányzati elbocsátáshullám nélkül is fennáll, hiszen a magánszférában működő vendéglátó-ipari vállalkozások a kormányzati segítségnyújtás ellenére is dönthetnek úgy, hogy elengedik munkavállalóik egy részének kezét a kiesés mérséklésére. Éppen ezért a városvezetés érdeke elsősorban az lenne, hogy minden dolgozót megtartsunk jelenlegi pozíciójában.

A fentebbiek alapján úgy gondolom, hogy csak a városba irányuló turizmus elmaradása és a kulturális programok kiesése miatt, melyek újranyithatják az intézmények után kapott állami normatíva kérdését is, akár 1,5 milliárd Forint kiesése is keletkezhet a városnak. A legfontosabb lépés az önkormányzati szférában dolgozó munkavállalók megtartása, a magánkézben lévő idegenforgalomi (szállásadó, vendéglátó-ipari) cégek támogatása a dolgozók megtartásában, például az iparűzési adó vagy önkormányzati ingatlanok esetében a bérleti díjak egy részének elengedése mellett, valamint a járványhelyzetet követően az állammal történő mihamarabbi megállapodás az önkormányzati kulturális, szabadidős és sportlétesítmények krízis időszak alatti támogatásáról.